Ferenczy György, a híres bridzsezõ
1938, Osló, Európa bajnoki kupa |
Ferenczy
György egy volt azon sokak közül, akik a kellemes idõtöltés és a
színvonalas társasági szórakozás reményében tanultak meg bridzsezni.
Rendkívüli körülmények összejátszása kellett ahhoz, hogy néhány év
múlva a legfelsõbb dobogón álljon ennek a magasrendű szellemi sportnak
az Európa bajnokságán. A Fészek klubban kezdte el a rendszeres
társasági bridzset. Néhány ottani partnerével, idõtöltésként elindultak
egy bridzs versenyen, amelyet meg is nyertek. Rövidesen kiderült, hogy
néhány kivételes képességű játékos jött személyükben össze. Egyre
keményebb megmérettetések következtek és a csapat erõsítést is kapott.
Egy sikerszéria következett, sõt eljöttek a nemzetközi gyõzelmek is.
Ferenczy magyar válogatott lett. A magyar válogatott kétszer is Európa
bajnokságot nyert. Valószínűleg kevés lett volna néhány világklasszis
bridzsezõ találkozása a sikerhez. E csapatsportnál az is kellett, hogy
ezek a játékosok jól kiegészítsék egymást. E csapatban Ferenczy
képviselte az improvizációt, a váratlan és eredeti megoldásokat. Néhány
játszmája, megoldása, ma már a bridzs tankönyvekben szerepel (például a
Ferenczy-coup).
Ferenczy, játékos pályafutásával párhuzamosan, bridzs író
is volt. Feljogosította erre kiváló elemzõ képessége és íráskészsége.
Ebben a korban a bridzs nagy publicitással rendelkezett Magyarországon.
Nemcsak rendszeres rovata volt a bridzsnek az újságokban, hanem gyakran
szerepelt a címlapon is . Bridzs író
kollégája volt többek között Ottlik Géza, a ma már klasszikusnak
számító nagy magyar író. Ottlik a társszerzõje annak az egyik
legmagasabb szintű, angol nyelvű, scenárióval is rendelkezõ, világhírű bridzs szakkönyvnek, amelynek egyik fõszereplõjét az író, Ferenczyrõl mintázta (George a zongorista).
Ferenczy mint híres bridzsezõ, olyan körökben is megfordult, ahová
zongoraművészként talán sohasem került volna be. Részt vett pl. a
norvég király, illetve svéd király által rendezett fogadásokon,
különbözõ nagyköveti vacsorákon, valamint, tiszteletbeli tagja lett a
híres és elõkelõ bécsi klubnak a Reinnvereins klubnak.
A negyvenes évektõl fogva Ferenczy már nem versenyzett. Az
ötvenes években a Szabad Nép című pártlap élesen támadta
bridzsversenyzõi pályafutása miatt. Nem kis része volt bridzs múltjának
az akkori eltiltásában a koncertezéstől. Magyar bridzs csapat a
harmincas évek óta nem ért el hasonló sikereket. 1971-ben Ferenczy
György megkapta megtiszteltetésül a Bridzs Örökös Mestere címet a Magyar Bridzs Szövetségtõl. Meghatottan vette át az oklevelet a fiatal generáció képviselõitõl. Napjainkban cikksorozat
indult tiszteletére a Bridzsélet c. újságban. Mi volt a szerepe a
bridzsnek Ferenczy életpályáján?- kérdezhetnénk. Sokoldalú egyéniség
volt: zongoraművész, neves társasági személyiség, közéleti szereplõ.
Mindezt gazdagította az, hogy Ferenczy kitűnõen bridzsezett. De nemcsak
kiváló bridzsezõ volt, hanem ennél több: sikeres profi bridzsezõ és
Európa bajnok. Ehhez rendkívüli adottságok kellettek és Ferenczy
rendelkezett ezekkel. Amennyiben árnyék vetült Ferenczyre a bridzs
pályafutása miatt, az nem õt minõsítette. Minõsítette az ötvenes évek
torz politikai rendszerét, amely szerint a bridzs a "hanyatló
kapitalizmus egy úri huncutságának" számított. És minõsítette a zenei
szakmában Ferenczy irigyeit, akik gyanakodva tekintettek arra a
művészre, aki világhírű bridzsezõ is volt.
Eredmények: Országos (magyar) bajnok: 1933, 1936, 1937, 1940, Európa bajnoki ezüstérmes: 1935 (Brüsszel), 1936 (Stockholm), Európa bajnok: 1938 (Osló) |
|
Ferenczy György, a bridzs tudósító
Bridzs tudósítások az archivumból
Rennvereins klub (Wien) tagsági
A magyar bridzs dicsõség táblája
Ferenczy György: Bridzsbabérok (Pianoforte)
|
Ferenczy, a világhírű Ottlik-Kelsey bridzs könyv (Adventures in card play) egyik fõszereplõje (George a zongorista)