Ugrás az oldal tartalmára Ferenczy György 1902-1983
Biográfia A művész A tanár A kortárs Discográfia

Elsődleges navigáció

Ferenczy György, mint korának tanúja

Ferenczy György ismert és közkedvelt személyisége volt a művészvilágnak. Fiatalon felvették a művész klubba, a Fészek klubba, rendszeres vendége volt a híres művész kávéháznak, a Japánnak és más művész kávéházaknak. Olyan híres művészekkel került közeli ismeretségbe, mint Somlai Artúr, Molnár Ferenc, Gombaszögi Ella, Karinthy Frigyes, stb. Mint kiváló társalkodó, jó humorú és szellemes művész, a huszas évektol fogva egészen a hetvenes évekig, minden társaságnak szívesen fogadott vendége volt. Rengeteg történetet tudott és róla is számos történet keringett. Hacsak lehetett, leült a zongorához is és a könnyed társalgást a zene nyelvén folytatta, akárcsak a társasági zenélésben zenei példaképei. Ismert, hogy Chopin sok idejét töltötte művész társaságokban és mindenütt közkedvelt vendég volt. Ferenczy e téren is követte nagy példaképét. Másrészt, mint híres bridzsezõ, olyan körökben is megfordult, ahová zongoraművészként talán sohasem került volna be. Igy részt vett pl. a norvég király, illetve svéd király által rendezett fogadásokon, különbözõ nagyköveti vacsorákon, valamint, tiszteletbeli tagja lett a híres és elõkelõ bécsi klubnak a Rennvereins klubnak. Egyébként memoir kötetén, a Pianofortén kívül, kisebb írásai is megjelentek.
Ferenczynek volt egy másik arca is, a közéleti arca. Híres volt szókimondásáról a zenei közéletben. Még a veszedelemes ötvenes években is bátran szóvá tette a visszásságokat, nem gondolva saját biztonságára. Szót kért a Zeneakadémia nyilvános vezetõségi ülésén, vagy a Zeneművész Szövetségben, tiltakozó leveleket írt a Zenei Vezetéshez. Számos írása már szamizdat terjedt, de akkoriban csak kevesen mertek ezekkel nyilvánosan közösséget vállalni. Szókimondásával, szükségszerűen, számos ellenséget is szerzett, de bátorságát sokszor még ellenségei is tisztelték. Ez utóbbi nem változtatott azon, hogy azokban az idõkben a megtorlás nem maradhatott el. Fellépési lehetõséget nem kapott, rádió felvételeit letiltották - és örülhetett, hogy megúszta ennyivel. De nem volt könnyű õt elhallgattatni. Nyilvános meghallgatási lehetõséget kért és kapott a Zeneművész Szövetségtõl az õt ért méltánytalanságok elbírálására, amikor is letiltását részlegesen fel is oldották. Ezt követõen 1977 táján tiltottták le szerepléseit, amiért bátran nyilvánosan hirdette véleményét a Charta-ról. Azon kevés zenészek egyike volt, akik aláírták a nyilvános tiltakozó petíciót.
A tiltakozásaival szerzett ellenségeket, de mégtöbb barátot. Nemcsak sok jó ismerõse volt, hanem voltak igaz barátai is, e barátságok egy életre szóltak. A zenészek közül például Weiner Leó (aki nemhivatalos tanára is volt), Melles Károly a híres karmester, Kentner Lajos zongoraművész, Schwalb Miklós zongoraművész, Cziffra György hegedűművész, Gál Endre zenekritikus, Szűcs Gábor operaénekes."Civil" barátai voltak például Góth Endre, a kiválóan zongorázó orvos professzor, Bányai Tibor építészmérnök, Keleti Andor szállodafõnök.
Ferenczy György több volt, mint kiváló zongoraművész. Nagy tanúja, sõt alakítója volt korának.

Hogy volt? Hogy volt? tartalomjegyzék 1
Hogy volt? Hogy volt? címlap

Rajk András: Hogy volt? Hogy volt? (Szépirodalmi Kiadó, 1979)

Hogy volt? Hogy volt? tartalomjegyzék 2
fészcím

Fészek Emlékkönyv, 1966

fésztart

Szerzõk


 Ferenczy György: Fészek (Pianoforte) 

 Ferenczy György: Japán kávéház és környéke (Pianoforte)
  Bridzs


Zenész barátok: Kentner Lajos zongoraművész, Schwalb Miklós zongoraművész, Melles Károly karmester, Gál Endre zenekritikus, Cziffra György hegedűművész, Szűcs Gábor operaénekes, stb.


"Civil" barátok: dr. Góth Endre, Bányai Tibor, Keleti Andor, stb.

mferenczi@f-m.fm

English

Tárhely szolgáltató