"Mondd, miért nem vagy te világhírű......?"
Füst Milán a hatvanas években élõ klasszikusnak számított. Az ekkor már idõs mesterhez politikusok, híres művészek, tudósok, külföldi vendégek zarándokoltak, s nagy megtiszteltetésnek számított, ha egyáltalán fogadott valakit. Nem kellett már fontolgatnia, hogy kit illik fogadnia, õ már független volt a diktatúrában is. Még nagyobb megtiszteltetésnek számított, ha õ hívott meg valakit otthonába. Márpedig õ élesen figyelt kortársaira, s kiválogatta azokat, kiknek személyisége, művészete számára fontosnak tűnt, igyekezett velük személyes kontaktust is létesíteni. Akkoriban zajlottak nála a híres vasárnap délutánok. Ekkor gyűltek össze az idõs és beteg mesternél, már szertartásszerűen, barátai, kedves ismerõsei. Megismerkedése Ferenczyvel egyszerű volt: felhívta telefonon és a következõt kérdezte: "Mondd, miért nem vagy te világhírű...?", így hívta meg otthonába. A látogatás rendszeressé vált, sõt barátsággá mélyült.
Füst Milán: Ferenczy György művészete(Emlékezések és tanulmányok, Magvetõ, 1967)