Ugrás az oldal tartalmára Ferenczy György 1902-1983
Biográfia A művész A tanár A kortárs Discográfia

Elsődleges navigáció

Cziffra György (1921-1994)

Cziffra György, a világhírű zongoravirtuóz, az egyik legjelentõsebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei elõadóművész volt. Elképesztõ, szinte hihetetlen művészkarrier az övé, amely az angyalföldi nyomorúságos barakklakásból a második világháborún át, a pesti bárokon és az ötvenes évek elejének magyar börtönein át a világ nagy hangversenytermeinek dobogójáig ívelt.
Cziffra György 1921-ben született. Csodagyermekként indult az angyalföldi nyomorból, roma zenész családból. Dohnányi Ernõ jóvoltából került 8 éves korában a Zeneakadémiára. Hiába volt azonban ragyogó tehetség, az elõkelõ művészvilág nehezen fogadta be. Otthagyta a Zeneakadémiát, lokálokban lépett föl, míg 1942-ben behívták katonának. Szovjet fogságba került, többször megszökött. Három év múlva szerelték le és ismét a pesti éjszakák zongoristája lett.
A Rákosi rendszer kezdetén disszidálni próbált családjával, de elfogták, börtönbe került, fiát lelencházba vitték. 1953-ban szabadult, és bár kezeit a durva kényszermunka megviselte, újra a bárzongorázással kereste kenyerét. Sõt, 1954-tól ismét komolyzenei tanulmányokat kezdett folytatni, Ferenczy György Zeneakadémiai tanár rábeszélésére. Tanulmányait Ferenczy tanítványaként folytatta a Zeneakadémián, rendkívüli növendékként. Kevesen hitték, hogy ennyi könnyűzenében eltöltött év után feljuthat komolyzenében a csúcsra. Azonban hatalmas akaraterõvel minden energiáját a gyakorlásnak szentelte és rövidesen a közönség által ünnepelt sztár lett a komolyzenei dobogókon is.
A nyugati határ 1956-os, átmeneti megnyitását kihasználva elhagyta az országot, feleségével és fiával emigrált. Tíz nap múlva már Bécsben hangversenyezett, ahol szólóestje óriási lelkesedést váltott ki. Párizsban, Londonban és New Yorkban adott koncerteket. Üstökösként robbant be a világ zenei életébe. Franciaország lett második hazája.
1969-ben megnyitotta a nevét viselõ versailles-i zongoraversenyt. Késõbb tehetséges ifjú művészek támogatására Senlis-ban létrehozta a Cziffra Alapítványt. 1993-ban Franciaországban megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát. 1994-ben Párizsban hunyt el.
Cziffra György sokak szerint Liszt Ferenc reinkarnációja. Érett korára a 20. század legnagyobb pianistái közé emelkedett.

zong1

Cziffra György újrafelfedezése

Cziffra György életrajzában olvasható, hogy disszidálási kisérletért a Rákosi rendszer börtönbe vetette és kényszermunkára fogta. Szabadulása után az éjszakai életben, bárzongoristaként kereste kenyerét. Ferenczy György egy bárlátogatás alkalmával figyelt fel rá. Mint zeneakadémiai tanár, ezután hatalmas erõfeszítéseket tett azért, hogy visszahozza Cziffrát a komolyzenei életbe. Ez nem volt könnyű, mert Cziffra nemcsak hozzászokott az évek során egy egészen más életformához, hanem kitűnõen is keresett az éjszakában, ebbõl tartotta el családját. Ferenczynek azonban hosszas rábeszélés után, sikerült Cziffrát meggyõzni arról, hogy életpályát váltson. Egy minisztériumi ösztöndíjat szerzett Cziffrának és harcok árán, de felvetette rendkívüli hallgatóként a Zeneakadémiára. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a váltás után Cziffra gyökeresen változtatott megszokott és addigi munkájával járó életmódján. Hallatlan akaraterõvel és szorgalommal, sõt aszkétizmussal kezdett el dolgozni, napi nyolc órákat gyakorolt és megtanulta a fél zeneirodalmat. Ami Ferenczyvel való viszonyát illeti, ez a tanár-tanítvány viszonynál több lett, a korkülönbség dacára, barátság. A szűkebb szakma és a hivatalos politika azonban nem fogadta el a bárzongoristából avanzsált Cziffrát. A szakmai elismerés késett. Azonban a közönség örjöngött érte, hangversenyei egy pop koncerthez hasonlítottak. Hamarosan lemezfelvételek is készültek vele.
Miután Ferenczy látta, hogy Cziffra elismertetése itthon, a szakmánál falakba ütközik, megpróbálta menedzselni Cziffrát nyugaton. Elvitte Cziffra néhány magnófelvételét a bécsi rádióhoz. Ott nem akarták elhinni, hogy Magyarországon él egy ilyen klasszisú zongorista, akirõl még csak nem is hallottak. Tárt karokkal fogadták volna Cziffrát nyugaton, de annak idején még a szocialista országokba is alig akarták kiengedni.
Elérkezett 1956, Cziffra egy motorbiciklire ült és családjával együtt elhagyta az országot. Bécsben persze nagy örömmel fogadták Õ azonban Párizs felé vette útját, ahol letelepedni kívánt. Ezután már nem volt szükség Ferenczy támogatására. Szinte hetek alatt ünnepelt zongoraművész lett Franciaországban, sõt sztár. Lemeztársaságok versengtek egy-egy vele kötött exklúziv szerzõdésért, hamarosan felkapta nevét a világhír is és honoráriumai a csillagos eget verdesték. Cziffrát hamarosan a világ elsõ zongoristái között tartották számon.
Nem részletezzük itt Cziffra további életútját. Cziffra élete sajnos csak az egyik példa az itthon elutasított, de egyébként világhírre jutott magyaroknak. Bár ennek a jelenségnek okát fontos és érdekes lenne elemezni, azonban ebben a kis írásban elsõsorban Ferenczy szerepével foglalkozunk. Kellett ahhoz Ferenczy szakmai érzékenysége, hogy a már bárzongoristaként működõ Cziffrában megérezze a visszatérés nagy lehetõségét. De Cziffra újrafelfedezésének története elsõsorban Ferenczy emberi kvalitásának állít szobrot. Ferenczy György magával ragadó személyisége kellett ahhoz, hogy kontaktust keressen és találjon a szegény és hányatott sorsból jött, éjszakai életet élõ bárzongoristával. Ferenczy kitartása, hite és barátsága és támogatása kellett ahhoz, hogy éveken át gyõzködje Cziffrát, hogy érdemes minden anyagi biztonságot és megszokottat otthagyni, egy tartalmasabb, értelmesebb élet és a siker reményében. Végül az õ bátor igazságkeresése és kitartása kellett ahhoz a harchoz, amelyet a szűklátókörű szakmával folytatott itthon Cziffra elismertetéséért.
Cziffra és Ferenczy késöbb is tartották a kapcsolatot és ez a kapcsolat jónak volt mondható. Egy másik írásnak lehetne a tárgya az, hogy Cziffra György az ember, a világhír birtokában, fel tudta-e mérni igazán azt, amit Ferenczy György érte tett.


Ferenczy György: Cziffra (Pianoforte)

CzifraFerenczi
üdvözlet

mferenczi@f-m.fm

English

Tárhely szolgáltató